1. rész- Viszontlátás

Drága Olvasóim!

Először is azzal kezdeném, hogy nem tudom elégszer megköszönni a támogatásotokat és a sok megjegyzést, illetve pipát! Ha nem kaptam volna ennyi pipát és kommentet, akkor töröltem volna a blogot, mert nem tudnám, hogy érdemes-e ezt folytatnom. Nagyon szeretlek titeket és végre meghoztam a várva-várt első részt! <3  Figyelem! Trágár szó!

Kommenteket szívesen olvasgatok a rész alatt, de a pipálást és a feliratkozást se felejtsétek el! A facebook csoporthoz még mindig lehet csatlakozni, és sajnos még igen kevesen vannak benne az olvasóim köréből... https://www.facebook.com/groups/352749171521065/

Jó olvasást! 

             ***  ***  ***  ***  ***  ***  ***

*Charlotte szemszöge*

Könnyekkel teli szemekkel kászálódtam ki az aprócska taxiból, magam után húzva a bőröndjeimet. Felzaklatott és izgatott voltam. Izgatott, mert nem tudhattam mire is számítsak. Aggódtam, hogy valaha kibékülünk-e Louis-szal. Határozatlan lépésekkel közeledtem az előttem magasba nyújtózó épület felé, amit attól a naptól fogva az új otthonomnak kellett tekintenem. Három lépésre az ajtótól, megálltam és vártam. Kívülről szemlélve furcsa jelenetnek tűnhetett, de belülről egyáltalán nem volt az. Aki ismer engem, az teljes mértékben megérti a tetteimet. Egészen addig várakoztam a gondolataimba merülve, amíg szemerkélni kezdett az eső. Az arcomon lefolyó könny- és vízcseppek versenyt futottak egymással. Mintha csak a felhők a fejembe láttak volna. Tudták; sírnom kell, de ezzel álcázhatom a bennem bujkáló érzéseket. Egy halk zaj kíséretében szépen lassan kinyílt előttem az ajtó és úgy éreztem, hogy a földbe gyökerezett a lábam. Már késő volt. Az emlékek a felszínre törtek és nem hagytak nyugodni. Percekig csak álltam lefagyva és hallgattam a vízcseppek kopogását a tetőn, mikor végre megjelent az úgyszintén ledöbbent Louis mögött egy igazán csinos és szép barna hajú lány. 

-Szia! Biztos te vagy Charlotte! Eleanor Calder vagyok, Lou barátnője. -intett nekem, jelezve hogy menjek be az -akkor már- szakadó esőről.

Nem is tudtam a saját bátyámról, hogy van barátnője... Abban a pillanatban egy szánalmas senkinek éreztem magam...

-Helló! -bólintottam- De szimplán csak Lotte.

Utoljára Louis mondta nekem, hogy Charlotte és éppen ezért azóta mindenki Lotte-nak hív. Így olyan, mintha egy pillanatra elfeledném a felkavaró múltat és csak a jelennek élnék. Bár mindenki tudta, hogy nem így van, de igyekeztek megérőek lenni. Amíg ezeken jártak a gondolataim, egyenesen a földre meredtem. A gondolatok egyre csak cikáztak bennem, amikor felkaptam a fejem egy rég nem hallott hangra. 

-Hi, Charlotte! Mizujs veled mostanában? -próbált laza és érdeklődő lenni, de El és én összeráncolt, fürkésző tekintettel meredtünk Louis-ra.

-Szia! -mondtam remegő hanggal- Semmi különös. 
Ekkor következett a nem túlságosan kedvelt kínos csönd. Csak álltunk ott hárman és tekintetünk ide-oda járkált. Néha elkaptam Eleanor aggódó szempárját, ilyenkor ejtett egy-egy halvány "ne aggódj minden rendben lesz" mosolyt. Az ajtócsapódás okozta zajra mindhárman zavartan kaptuk fel a fejünket. Lépések hallatszottak egyre közelebbről, majd egy hangos röhögés és ekkor belépett az előtérből a négy számomra majdnem idegen fickó. Jó azt tudtam hogy kik ők de nem igazán érdekelt, hiszen a bátyámmal 'örihari' van. 

Visszaemlékezés: 
-Hogy tehettél ilyet?! Miért nem mondtad el nekem, hogy csak fél testvérek vagyunk?! Mit képzeltél?! -kiabáltam és törölgettem az arcomon patakokban folyó könnycseppeket. 
-Én csak jót akartam! Vér szerinti testvéremnek tekintek rád és nem tartottam fontosnak.
-Nem tartottad fontosnak? Komolyan?! Azt nem tartod fontosnak, hogy nem is vagy az igazi testvérem?! És ezt 15 évig titkoltátok előlem?!
-Értem... Szóval nem tartasz a testvérednek...-zokogott már Louis is.
-És Anya! Még te is?! Ennyire utáltok engem? Miért nem lehetett rögtön az első adandó alkalommal közölni ezt?! Úgy még talán kevésbé lennék ideges! 
-Lotte, most tartottunk rá elég érettnek!-hebegte Anya.
-De most sem elmondtátok! Ezt is egy szaros képről kell megtudnom!
-Charlotte... Én nagyon szeretlek téged. Rendes testvéremként szeretlek, épp ezért akartalak ettől megvédeni -mondta Louis könnyes szemmel. 
-Mégis mitől kellett megvédenetek? A féltesóm apjától?! 
Láttam, hogy mindketten haboznak a választól, de ekkor a "tesóm" erőt vett magán és kibökte.
-Egy bűnözőtől! Majdnem megölte Anyut! 
-Na persze! És még higgyem is el, ugye?! Már megint pofátlanul a szemembe hazudtok?
-Char! Lou nem hazudik... Egy veszekedésnél kicsúszott Troy száján, hogy nem kell aggódnunk a pénz miatt, eleget lopott már. Én őrült kérdezgetésbe kezdtem, de később már rájöttem, hogy nem volt jó ötlet, ugyanis az ötödik kérdésem után egy fegyver szegeződött a fejemhez. Próbáltam szabadulni erős szorításából, de ez egy lövést eredményezett, ami szerencsére csak súrolta a koponyámat -szipogta Anyu. 
Bár kicsit ledöbbentem, de ez nem változtatott azon, hogy 15 évig a szemembe hazudtak. Anyuval sikerült megbékélnem néhány hónap alatt, de mivel Louis sztár lett vele nem tartottam a kapcsolatot, így összegyűlt bennünk a düh és soha nem volt alkalmunk ezt megbeszélni. Ő a "nem is vagy az igazi testvérem" beszólásom miatt fordult be, engem pedig az alattomossága készített ki. 

*Zayn szemszöge*
Amikor beléptünk a házba eléggé megszeppentem. Soha nem láttam szebb lányt. Bár nem tudtam ki Ő, de azt igen, hogy első látásra beleszerettem. 

 Tudom ez olyan nyálasan hangzik... Áhh mindegy. Sajnos neki szemmel láthatóan Niall tetszett meg. Folyamatosan őt fürkészte. Tekintete össze-vissza kóborolt rajta, mondhatni tetőtől-talpig végigmérte. Gyönyörű zöldeskék szemei csak így csillogtak Niall láttán. Rosszul esett, hogy nem engem nézett meg ennyire, de csak az, hogy láthatom felvidított. 
-Hű! Ki ez a jó nő? -adott hangot a véleményének Harry.
-Ő Charlotte Tomlinson, Lou húga. Mától fogva itt lakik velünk -válaszolt El fülig érő mosollyal az arcán.
-Hajjaj! Louis, nem lenne probléma, ha hugicádnak elcsavarnám a fejét?
-Harry, álmodozz csak -kacsintott Charlotte.
Tetszett, ahogy kiállt magáért és lekoptatta Harry-t. Talpraesett egy csaj, az egyszer biztos!
-Valaki nagyon be lett oltva -veregettem meg Harry vállát.
-Haha...

A következő rész legalább 5 komi, 10 pipa, és +1 feliratkozó után!:)